Egy régi dal, egy balatoni nyár.
A zene szól, nyitva van a bár.
És táncra hív egy szőke kék szemű,
És átölel, mint harmatot a fű.
Az esti séták, a csókok a padon,
Jól esik, hát persze hogy hagyom.
Mert rám talált az első szerelem,
És mindörökre ott maradt velem.
A vonatnál, ahová kikísért,
Annyi szépet, annyi jót ígért.
A címedet ugye hogy megadod,
Írok majd és várom a válaszod.
A vonat indult, a kezünk összeért,
És búcsúcsókot dobott a címemért.
Egy fél év múlva levél érkezett,
Míg olvastam, a szemem könnyezett.
A fájdalmam az egekig kiállt!
Kit szerettem, az elment, disszidált.
Egy Óceán válasz Tőle el,
A két karja többé már nem ölel,
A jövőnkről többé már nem mesél,
Csak ez maradt, egy árva kis levél.
...........
Egy kis levél, a lapja sárga már.
Egy múltidő, ami még visszajár,
Egy szerelem az árnyas fák alatt,
Egy emlék, mára csak ez maradt.
******************************